mert még mindig külföldi vagyok...

2006. március 21.

Ma este egy nagyszerű koncertet hallgathattam végig. Egy fiatal 22 éves zongoraművész, Ben Kim játszott olyan csodálatosan, hogy a közönség képtelen volt elengedni őt és két ráadást is kizsarolt tőle.
A koncert után beálltam én is a hosszú sorba, az izgatott, csillogó szemű kislányok közé egy aláírásért. Miért is ne?! - gondoltam. Ki tudja, hallom-e még játszani? A fiú rutinosan írta alá a programfüzeteket: "All the best! Ben Kim" Lassan én is sorra kerültem, első és egyetlen külföldiként. Vörös hajjal, "nagy és kerek" szemekkel. Mintha hirtelen nehezebben ment volna neki az írás, végül csak ennyi sikeredett: "All best! Ben Kim" Talán fáradt volt... Két órán át játszani és utána még kedvesen, mosolyogva írogatni... kimerítő lehet. De szívesebben hiszem inkább, hogy mindez azért történt mert még mindig külföldi vagyok. Más.