vajon koreai lettem?

2006. október 3.

Hétvégén az egyik kollégám és a családja ebédre hívott magukhoz. Nagyon örültem, mert bár egy éve itt vagyok, még soha nem jártam igazi, koreai lakásban. Valahogy ez itt nem szokás. Azt gondolom, hogy bármennyire is udvarias és vendégszerető emberek a koreaiak, az otthonukat mégis féltve őrzik, csak a családtagjaikat és nagyon kedves barátjaikat hívják meg vendégségbe. Ha lehet, inkább étterembe mennek a kollégákkal és a nem túl közeli ismerőseikkel. Oda viszont nagyon gyakran.
A lakás kellemes volt, európai és ázsiai jellegű is egyben. Modern, tágas, mindennel felszerelt. Ami kissé eltért az általam megszokottól, az a nappali volt. Kanapé, fotel egyáltalán nem volt benne. Viszont tévé igen. Elfelejtettem megkérdezni, hogyan tudnak így jókat aludni tévénézés közben... A számítógép egy alacsony asztalkán volt. Egy lábnélküli szék "állt" előtte. Európai embernek kissé megerőltető lenne ezt használni. Alapvetően minden nagyon alacsonyan volt. Így az asztal is, amin ettünk, és amit már az éttermekből jól ismerek. Természetesen a földön ülve ebédeltünk. Ez régebben nagyon furcsa volt nekem, szinte alig tudtam az evésre koncentrálni, mert olyannyira érdekesnek találtam az étkezés ezen módját. Most már szinte természetesebb, mint az asztalnál evés. Normális. Mint ahogyan a pálcika is. Bizonyos ételeket már csak azzal szeretek enni.
Ha már egy koreai lakásban jártam, ruhapróbát is tartottam. Közeledik Korea nagy nemzeti ünnepe, a Chuseok, amikor sok nő, férfi és szinte minden kisgyermek (még napjainkban is!) népviseletbe öltözik. A ruha neve, amit viselek: Hanbok. Régen, amikor még az amerikai és európai álomesküvők szele nem fújt el idáig, a lányok ebben a ruhában esküdtek. Ma már csak kevesen. A hölgyek ezt a színt csak a házasság első néhány évében viselhetik. Utána már nem illő. Más szín ideje jön el.
Nos, azt hiszem már nekem sem nagyon aktuális ez a színárnyalat, hiszen lassan 4 éve feleség vagyok. Ha meg az élettársi kapcsolatot nézzük (lassan 13 év!), akkor bizony tényleg más szín kell. De ha a kapcsolat frissességét vesszük figyelembe (állítólag ez is szempont), akkor remélem, hogy maradhat még 20-30 évig ez az árnyalat. :) Kérdés, hogy mit kellene csinálni a hajszínemmel és a szemeimmel?! Mert azért valljuk be bátran, elég furcsán mutat egy európai ebben a ruhában!