a fordítás nehézségei, avagy a magyar nyelv szépségei

2007. október 12.

E cikk kapcsán eszembe jutott, hogy a tavasz óta őrizgetek néhány vicces mondatot egy papíron, amit ideje lenne közzétenni. Házi feladatokból valók.
Az egyik ilyen házi feladat a következő volt: egy papíron néhány kép, amikről a diákoknak egy rövid kis történetet kellett írniuk. A képek témája a szülinap volt. Egy fiú titokban meglepetéspartit szervez a barátnőjének. A képek az előkészülettel és a bulival kapcsolatosak. Szinte minden képhez szép, szabályos kis magyar mondatok születtek. Az egyik fotó viszont kifogott a diákjaimon. Ezen a képen egy teljesen hézköznapi dolog látható: a férfi meggyújtja a szülinapi tortán a gyertyákat.
Diákjaim ilyen mondatokkal magyarázták a jelenetet:

1. A férfi gyertyatartót begyullad.

2. A férfi felkapcsolja a gyertyákat a tornán.

3. Tüzet bekapcsol gyertyákon.

A legjobb:

4. Utána én két végén égetteti a gyertyát.

A gyertya elfújása sem ment egyszerűen. De megfigyelhető a következetesség, illetve a ragaszkodás az előző mondatokhoz:

1. A nő gyertyatartót elfúj.

2. A nő lekapcsolja a gyertyákat.

3. A nő tüzet kiolt a gyertyákon.

E házival kapcsolatban még három aranyos mondat:

A férfiak elpalástolnak (értsd elbújnak) a szobában.

Ők kiabálnak: elképedj! (Azaz: meglepetés!)

Minden ember énekli: boldog sulinapot!

A másik házi feladat nagyon hasonló volt. Képek egy család életével kapcsolatban.
Az első képen az anyuka reggelit készít.

1. Mama hajószakács egy szendvicset.

2. A feleség hajószakács.

Sejtelmem sincs, honnét vették a hajószakács szót, nem tőlem, az biztos, de nyilvánvaló, hogy a készít igét jelentette számukra.

Egy másik képen a papa felüléseket csinál. Ezt az egyik diákom így kommentálta:

A férj tormázik.

Az apuka a cipőboltban dolgozik. Ebből ez lett:

Ő becsapás cipőt.

Aztán egy kis angolos beütés egy egészen jó kis mondatban:

Fél hétkor a család vacsorázik and beszélgetnek.

Mondjuk ilyeneket én is szoktam csinálni...

Zárásképpen egy végletekig leegyszerűsített, mindent kifejező, már-már szürrealista mondat:

A férfi kalap, nyakkendő.

Na ez a jó a házi feladatokban...


3 hozzászólás:

Manócska írta...

Egy kimaradt, de már csak így utólag írom ide:
"Busszal vagy ajtómmal utazom az egyetemre."
Látom magam előtt a képet. Mármint a második lehetőséggel kapcsolatban.

Arvael írta...

Hjaj, ezek aranyosak :')
Egyébként belegondolva tényleg nagyon nehéz lehet a magyart idegen nyelvként tanulni - s tanítani is...

Ezzel a legutolsóval kapcsolatban pedig eszembe jutott Nagymamám egy nagyon régi aranyköpése, amit még akkoriban iskolás Anyukámnak mondott:
"Zárd be a kulcsot és vidd el az ajtót!"
xD

Unknown írta...

Itt kell elővennem egy újságot! Ithon - lehet, hogy ismered! Az egyik számban találkoztunk össze a klasszikus gyerekdolgozat-hibákkal! Mi csoportosan mulattunk rajtuk :)) Muszáj lesz párat idéznem!

A Magna Charta Libertatum kimondta, hogy ugyanazért a bűnért nem lehet kétszer megölni.

Egyiptom őslakói a múmiák.

Zrínyinek csak fél szeme volt, ám ez nem nagyon zavarta a csatákban.

A hős holtan esett össze. Ezt később nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni.

A mocsári vész 1526-ban volt.

A Szent Jobb István király bal keze.

Szemünk közepén van egy nyílás, amely mindenkinek fekete, mivel fejünk belül üres sötét.

Lehet, hogy már találkoztál velük - de ha nem, remélem kicsit feldob :))

 
Manócska blogja - Design by: Searchopedia convertido para o Blogger por TNB