2007. november 9.
Amikor az ELTE még a régi épületben volt a Ferenciek terén, gyakran jártam az ottani könyvtárba. Elfelejtettem mi is volt a pontos neve. Kari könyvtár? Nem tudom, mindegy.
Ez a könyvtár ideális tanulóhely volt, mert az alagsorában sok apró kis folyosó volt, és néhány beugró egy-egy asztallal. Általában csak egy-két ember tévedt arra óránként, azok sem a könyvek miatt jöttek, csak üres tanulóhelyet kerestek maguknak. Ennek oka az volt, hogy ezen a részen a cirill betűs könyveket tárolták. Ezeket már senki sem olvasta. Én szerettem a közelükben lenni. Ki tudja miért? Olyan réginek, távolinak, olvashatatlannak tűntek.
Az itteni egyetemi könyvtárban hasonló érzéseim vannak, amikor tanulni megyek. A könyvek 90%-a koreai nyelvű. Meg persze van arab, szuahéli és sokféle más is. Érthetetlenek, pusztán csak kellékek számomra ahhoz, hogy könyvtárban érezzem magam. Körülbelül 1000 olyan könyv van, amit talán a kezembe veszek, amíg itt vagyok. És ebből csak 50-100, amit igazán használok is, ami nekem való. Nem egy OSzK, de azért nem panaszkodom. Most csak ennyire futja. :-)
Hogy mi volt a mai napi jótett? Németh László Berzsenyi tanulmányát visszaloptam a cseh nyelvű könyvek közül, ahová véletlenül betette valaki. Talán még évekkel ezelőtt. Aztán persze csak mosolyogtam magamon. Mert egészen biztos vagyok abban, hogy senkinek sem hiányzott eddig. És ezután sem hiányozna. De azért csak legyen ott, ahová való. :-)
Ez a könyvtár ideális tanulóhely volt, mert az alagsorában sok apró kis folyosó volt, és néhány beugró egy-egy asztallal. Általában csak egy-két ember tévedt arra óránként, azok sem a könyvek miatt jöttek, csak üres tanulóhelyet kerestek maguknak. Ennek oka az volt, hogy ezen a részen a cirill betűs könyveket tárolták. Ezeket már senki sem olvasta. Én szerettem a közelükben lenni. Ki tudja miért? Olyan réginek, távolinak, olvashatatlannak tűntek.
Az itteni egyetemi könyvtárban hasonló érzéseim vannak, amikor tanulni megyek. A könyvek 90%-a koreai nyelvű. Meg persze van arab, szuahéli és sokféle más is. Érthetetlenek, pusztán csak kellékek számomra ahhoz, hogy könyvtárban érezzem magam. Körülbelül 1000 olyan könyv van, amit talán a kezembe veszek, amíg itt vagyok. És ebből csak 50-100, amit igazán használok is, ami nekem való. Nem egy OSzK, de azért nem panaszkodom. Most csak ennyire futja. :-)
Hogy mi volt a mai napi jótett? Németh László Berzsenyi tanulmányát visszaloptam a cseh nyelvű könyvek közül, ahová véletlenül betette valaki. Talán még évekkel ezelőtt. Aztán persze csak mosolyogtam magamon. Mert egészen biztos vagyok abban, hogy senkinek sem hiányzott eddig. És ezután sem hiányozna. De azért csak legyen ott, ahová való. :-)
4 hozzászólás:
Egyetértek!^^ Én mindig elpampogok ilyenkor magamban, hogy a magyar mégcsak nem is szláv nyelv, mit keres ott... xD
Egyébként hoztam híreket: kedden volt valami tanácskozás a tanszéken arról, hogy a mostani Orientalisztika Intézetet a következőképp osszák fel:
Kínai tanszék, Belső-Ázsiai tanszék (Mongol, stb.), Japán tanszék és... ~dobpergés~ Koreai tanszék!
Egyelőre csak tanácskoztak róla és nem tudom, lesz-e belőle valami vagy mikorra, de most már azért csak reménykedhetünk ~lekopogja~
Ja, a másik hírem pedig, itt (Bp.) esik a hó! Illetve jön, ahogy a koreai mondaná xD
megvagy még?
van már fútés? Remélem, nem vagy beteg!
Oké, oké, ma majd írok, csak most épp a túlélésre játszom. :-)
Köszi az érdeklődést és az aggódást (?)! De tegnaptól van már rendes fűtés, ugyanis leesett a hó. Már nem lehetett tovább azt mondani, hogy még nincs hideg. :-)
m.
Megjegyzés küldése