2007. december 6.
Ma (azaz még tegnap, csak kis időeltolódás van) ünnepeltünk. Nem, nem a Mikulás miatt. 14 évvel ezelőtt ismerkedtünk meg a férjemmel, és 5 éve vagyunk házasok. Ennek örömére vettünk nekem egy bordóspiros kabátot. Én lettem a Mikulás! :-)
Ma egyébként lázas igyekezettel indultunk el karácsonyi ajándékokat vásárolni, de végül csak magunknak vásároltunk. Ha ezt így folytatjuk, elég sokba fog kerülni a karácsony. Holnap egyedül vásárolok, mert úgy tovább lehet töprengeni, és megpróbálok önmérsékletet gyakorolni. :-)
Ma egyébként gyönyőrű pelyhekben hullt a hó, olyan vidám volt sétálni így.
Ma egyébként lázas igyekezettel indultunk el karácsonyi ajándékokat vásárolni, de végül csak magunknak vásároltunk. Ha ezt így folytatjuk, elég sokba fog kerülni a karácsony. Holnap egyedül vásárolok, mert úgy tovább lehet töprengeni, és megpróbálok önmérsékletet gyakorolni. :-)
Ma egyébként gyönyőrű pelyhekben hullt a hó, olyan vidám volt sétálni így.
2 hozzászólás:
Szia! nem volt hosszú a járási időszak (9 év)? miért vártatok addig a házassággal?
Igazából szinte a kezdetektől együtt éltünk, így nem volt számunkra olyan életbevágó az esküvő. Persze azért nem ez a normális, tudom. Nem kell követni a példánkat. De nekünk így volt jó. Az esküvőn is csak két tanú volt. Formalitás, semmi más. De azért nem bántuk meg a dolgot. :-)
Megjegyzés küldése