vizsgák között

2008. május 21.

Nincs mit tenni, a diákjaim hetek óta használhatatlanok. :-) Az egész úgy kezdődött, hogy a középvizsga utáni héten lazítottunk egy kicsit, vetélkedőt és játékos feladatokat csináltam nekik. Akkor még arra gondoltam, hogy bőven lesz időnk tanulni a záróvizsgákig. De a múlt héten "sportnapokat" tartottunk egész héten, így a legtöbb órám elmaradt, most meg fesztivál van, tele van sátorral az egyetem. Tegnap is sikerült rávenniük, hogy rövidített órákat tartsak. Ma meg mintha ott sem lettek volna. Szerintem mostanra lett elegük az egészből. (Csak zárójelben jegyzem meg: nekem is.) Érdekes, hogy az első tavasszal, még nagyon fel voltam háborodva, hogy nem lehet komolyan tanítani a tavaszi szemeszterben. A második évben már csak csendben beletörődtem. Most viszont már határozottan vártam, hogy jöjjön ez az időszak. Változik az ember. Nagyon szeretem, hogy az itteni diákok "tudnak élni", azaz lazítani. Mi otthon sokkal komolyabban vesszük a dolgokat.

Három hét múlva tesztek, négy hét múlva szóbelik. Öt hét múlva nyaralás Jejun. Hat hét múlva haza! De addig is be kell valahogy még lapátolnom a fejükbe egy kis magyar tudást. Hogy legyen mit elfelejteniük a nyáron...

Néhány kép az elmúlt hetekből:

Ők itt az elsőévesek és épp középvizsga tesztet írnak:

Ők már kicsit nagyobbak, másod- és harmadévesek. Játék közben.


Memóriajáték, budapesti képekkel. Ebben én nagyon rossz vagyok, de ők élvezik.



Kis tisztek is vannak időnként a csoportban. Őket nem viszik el két évre katonának, az első tanév után, hanem maradnak az egyetemen tanulni. Mindig nagyon komolyak és általában helyesek. :-)


Ők együtt járnak elsőéves koruk óta. Mindig együtt ülnek, mindent együtt csinálnak. Aranyosak.


Most ennyi.