2008. október 24.
Határozottan emlékeztem rá, hogy korábban írtam már a koreai nyilvános WC-kben található kis gépezetről, most azonban, amikor már kép is van hozzá, sehol sem találom a bejegyzést. Ezek szerint mégsem írtam róla, csak meséltem. Ez mondjuk valószínű is, mivel kezdetben nem volt még blogom.
Persze nem minden WC-ben van ilyen, de azért elég gyakran találkozom vele. Lényege az, hogy ha nem szeretné az ember, hogy mindenki hallja odakint, mit is csinál pontosan odabent, akkor csak megnyomja a gombot a falra szerelt Etiquett Bell elnevezésű kis valamin, mire az olyan hangot ad ki, mintha valaki lehúzná éppen a WC-t.
A vicces persze az benne, hogy egészen más a hangja általában, mint a WC-knek, így gyakorlatilag mindenki tudja odakint, hogy valaki most az Etiquette Bell-t használja, azaz, nem akarja, hogy mások hallják, mit csinál. Tehát valamit csinál. :-)
Amikor először láttam, nem tudtam, mi az, ezért hosszú ideig nem mertem megnyomni a gombot. Valamiféle segélyhívóra tippeltem. Amikor összeszedtem végre a bátorságomat, kicsit megijesztett. Elég hangos volt. Szóval itt a kép. És még kettő másik mellé. Mindhárom egy autós pihenőhelyen készült, a mosdóban.
Etiquette Bell:
A vicces persze az benne, hogy egészen más a hangja általában, mint a WC-knek, így gyakorlatilag mindenki tudja odakint, hogy valaki most az Etiquette Bell-t használja, azaz, nem akarja, hogy mások hallják, mit csinál. Tehát valamit csinál. :-)
Amikor először láttam, nem tudtam, mi az, ezért hosszú ideig nem mertem megnyomni a gombot. Valamiféle segélyhívóra tippeltem. Amikor összeszedtem végre a bátorságomat, kicsit megijesztett. Elég hangos volt. Szóval itt a kép. És még kettő másik mellé. Mindhárom egy autós pihenőhelyen készült, a mosdóban.
Etiquette Bell:
Kis csendélet a mosdóban, igazi papagájjal:
Gyereksarok:
5 hozzászólás:
Ez vicces kis szerkezet lehet. En mar csak poenbol is nyomogatnam a gombot. :) Jol johet azoknak is, akiknek csak egy kis "ihlet" kell a pisileshez.
Hallottam már ilyen szerkezetről Kínából, de edidg azt hittem, hogy azért leginkább csak a mesélő túlzása! És tessék, hát nem az! :-)
Első találkozásom a kis szerkentyűvel nekem is Kínában történt, ott szerencsére az írásjegyek elárulták a kínai nyelvű felhasználóknak a kütyü funkcióját.
Ha'erbinban sikerült belefutnom egy továbbfejlesztett változatba is, amely egyenesen az örömóda egy érdekesen hangszerelt változatát volt kedves sugározni a műértő hallgatóságnak.:) Ijesztő.
Ja és örömmel látom, hogy megint többet írsz.:) Csak így tovább.
Azért az Örömóda már tényleg túlzás, azt hiszem. Van egyébként egy elméletem, hogy miért éppen Ázsiában találtak fel ilyet, de itt most inkább nem fejteném ki. :-)
Megjegyzés küldése