2007. április 11.
Alapvetően nem eszem sok édességet. Amióta Koreában vagyok a csokiról is leszoktam, mert az itteniek nem annyira ízlenek. Az otthonról kapott csomagból azonban kimentettem magamnak egy boci aerot, és a Tamástól kapott mazsolás-pirosmogyoróst is én kaptam meg, mert a férjem szerencsére nem szereti a mazsolát. Tegnapelőtt észrevétlenül megettem a pirosmogyoróst... Tegnap pedig elkezdtem kockánként megenni a boci csokit is. Ezt a férjem már nem nézte tétlenül, elvitte a csokit az asztalomról. Állítása szerint: mindig így kezdődik a dolog. Attól tart, függővé válok. Nos... három hónapot töltök még itt a kövezkező hazautazásig. Rendelkezem jelenleg 1, azaz egy darab, már megkezdett boci csokival. Szeretném tudni, hogyan válhatok vajon függővé ekkora mennyiségű édességkészlet mellett??? :-)
8 hozzászólás:
Először csak a mazsolás, aztán az aero, aztán amit csak találsz. Ismerem az ilyesmit! Aztán ki tudja mennyi idő, míg megint kidőlsz mellőlem csokievésben! :)
A Baba biztos csak féltékeny arra, hogy te is eszel. Félti a saját kiváltságát. :)
Sosem lehet tudni...jobb az ovatossag :)Orulj neki, hogy figyelnek rad...tapasztaladbol beszel ;)
Csak úgy mellékesen... 5 nap telt el a bocis bejegyzésem óta. És most ettem meg a csoki utolsó kockáit. Komolyan van ok az aggodalomra??? :-)
Szerintem is csak félti a kiváltságait!
Csak azért, mert mindig szépen elpakoltam, hogy ne legyen szem előtt! :)
Na, tessék, még szabadon függévé sem válhat az ember egy db megkezdett csoki erejéig.
Kemény az élet. :DDDDDD
Mondjuk a bejegyzés ideje óta eltelt egy év és felkúszott + 2 kiló. Szóval lehet, hogy mégiscsak igaza volt ebben a csokis dologban. De szerintem nem a csoki a bűnös. Továbbra is csak mértékkel fogyasztom, mert valaki mindig mindent eleszik előlem. Azt hiszem, nem kellett volna rákapnunk az itthon sütött kenyérre.
Minden csak akkor hizlal, ha az ember elhiszi! Ugyanez fordítva is igaz! Ha elhiszed, hogy te csak fogyni fogsz, minden egyszerűbb!
Megjegyzés küldése