2007. április 23.
Ismételten vizsgaidőszak van nálunk. Néha úgy tűnik, szinte csak ebből áll az élet. A közhiedelemmel ellentétben ez a tanárok számára sem olyan élvezetes. Az egészben még csak nem is a töménytelen mennyiségű teszt kijavítása a legrosszabb, hanem a teszteken való felügyelés. 100 percen át mindig ugyanaz a koreográfia: bámulás ki az ablakon, séta az első sor előtt, séta a terem végében, kis üldögélés, járkálás a padok között. Aztán kezdődik minden előlről. Persze az egészet megoldhatnám úgy is, hogy könyvet olvasok, amíg a diákok dolgoznak. De azt tiszteletlenségnek érezném. (Gondolom a diákok nem éreznék annak.) :-) Meg kell adni a módját. Ugyan mi értelme lenne vizsgáztatni, ha mindent kipuskázhatnának a könyvből? Csak magamat szivatnám a sok felesleges javítással. Akkor már inkább őket. :-)
A mai órán a felügyelős koreográfia kissé kiegészült. Néhány percig a Budapest térképet nézegettem a falon, majd elmerengtem egy focipályát jelölő területen. Csak 30 méterre van a lakásomtól. Az otthoni, csodaszép, napfényes, alig látott lakásomtól. Hiányzik...
A mai órán a felügyelős koreográfia kissé kiegészült. Néhány percig a Budapest térképet nézegettem a falon, majd elmerengtem egy focipályát jelölő területen. Csak 30 méterre van a lakásomtól. Az otthoni, csodaszép, napfényes, alig látott lakásomtól. Hiányzik...
5 hozzászólás:
Ezek szerint a koreai diákok is puskáznak... :)
Mint diák, bármikor szivesen cserélek a felügyelő tanárral! :)
Fogalmazzunk úgy, megteszek mindent, hogy ne essenek kísértésbe! :-) Szerintem nincs olyan diák (ember), aki ne puskázna, ha láthatóan nem érdekli a tanárt sem az egész vizsga. Hát, engem érdekel! :-) Tényleg szeretem tudni, mit tudnak és mik a hiányosságok. Cserélnél a tanárral? Na jó, persze, én is! De jogom van némi kis nyafogáshoz nekem is. Tudom persze, kb. úgy hangzik, mintha azt írnám: a fenébe, a hétvégén megint Párizsba kell utaznom... Rém szörnyű! :-)
Lehet, hogy kihaló faj utolsó tagja vagyok, de én nem szeretek, nem tudok és nem is akarok puskázni! És egyáltalán nem várom, amikor majd nekem kell teszteket összeállítanom!
És mindez jövő héten újra megismétlődik. Megint vizsgák, csak ezúttal már látom a végét is. Ez azért lényegesen megkönnyíti a dolgokat! Egyébként az itteniek nem puskáznak annyira, mint otthon. Ez számomra is meglepő. Eddig mindössze egy lányt kaptam rajta. :-)
Három év alatt ez nem olyan rossz. A módszerük inkább egymás kérdezgetése, amikor már szedem össze a dolgozatokat. De ilyet én is gyakran csináltam, úgyhogy nem izgat. Max. 1-2 pontot tudnak így összeszedni, az meg úgysem ér sokat. Annyi kell. :-)
Egy barátnőm elhatározta, ha egyszer odakerül, leszoktatja a diákokat a puskázásról! A módszere rém egyszerű: közli velük, hogy nem szeretné, ha ezt csinálnák, inkább kérdezzenek tőle, és ő megmondja a választ!
Hát - nem tehetek róla - de itt kinevettem! Ez is megoldás lenne, de szerintem én ezt igy nem csinálnám! :)
Megjegyzés küldése