2007. december 27.
Diákom túlélte az első 7 napot, és már viszonylag sokat is ért magyarul. Kb. annyit, mint egyetemista diákjaim az első félév után. Jó dolog egy intenzív nyelvtanfolyam. Februárra lekörözi majd a negyedéveseket. Nem is értem, miért nem tanul mindenki intenzíven nyelveket??? Nekem is így kellene, csak lenne rá időm...
Szegényt most azzal rémítem, hogy januártól (azaz két magyar óra múlva) már kizárólag magyarul fogunk beszélni. Furcsa mód annyira nem fél a dologtól, kicsit mintha már várná is. Ma az óra utolsó részében Budapestről néztünk egy filmet. Ilyenkor kicsit mindig szomorú leszek, hiányzik az ország, a város. A film persze jó hosszú, kb. még háromszor kénytelen vagyok emlékeztetni magam arra, hogy hol nem vagyok. De a magyar nyelvért és az ország reklámozásáért még ezt is elviselem. :-))
Vicces házik és sztorik most nincsenek. A diák szorgalmas és okos, nem követ el hibákat. :-( Talán majd később, ha már nehezedik az anyag.
Ami viszont jó volt, hogy a második napon szegény nem ismert meg az ebédlőben, az óra előtt, mert össze volt fogva a hajam. Pedig garantáltan csak nekem van vörös hajam az egyetemen. Persze bennem is volt azért némi félelem, hogy a sok Samsung-diák között nem fogom megismerni, de ebben is egyre jobb vagyok. Mit nem tesz az emberrel két és fél év Korea.
Bónuszok: megismertettem már a magyar szaloncukorral és néhány édességgel. A pogácsa és a palacsinta még hátra van.
Szegényt most azzal rémítem, hogy januártól (azaz két magyar óra múlva) már kizárólag magyarul fogunk beszélni. Furcsa mód annyira nem fél a dologtól, kicsit mintha már várná is. Ma az óra utolsó részében Budapestről néztünk egy filmet. Ilyenkor kicsit mindig szomorú leszek, hiányzik az ország, a város. A film persze jó hosszú, kb. még háromszor kénytelen vagyok emlékeztetni magam arra, hogy hol nem vagyok. De a magyar nyelvért és az ország reklámozásáért még ezt is elviselem. :-))
Vicces házik és sztorik most nincsenek. A diák szorgalmas és okos, nem követ el hibákat. :-( Talán majd később, ha már nehezedik az anyag.
Ami viszont jó volt, hogy a második napon szegény nem ismert meg az ebédlőben, az óra előtt, mert össze volt fogva a hajam. Pedig garantáltan csak nekem van vörös hajam az egyetemen. Persze bennem is volt azért némi félelem, hogy a sok Samsung-diák között nem fogom megismerni, de ebben is egyre jobb vagyok. Mit nem tesz az emberrel két és fél év Korea.
Bónuszok: megismertettem már a magyar szaloncukorral és néhány édességgel. A pogácsa és a palacsinta még hátra van.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése