2008. június 3.
Tegnap hallottam az egyik kis elsőstől, hogy egy koreai kollégám leteremtette őket, amiért úgy szólítanak "csak", hogy Andrea. Merthogy ezzel az a probléma, hogy én idősebb vagyok, meg tanár is, ezért ez udvariatlan. Engem mondjuk nem zavar, főleg, hogy én szoktattam erre őket, mint ahogy arra is, hogy tegezzenek, mivel elsőben még nagyon bonyolult nekik magázódni. És ugye a kommunikáció a legfontosabb dolog. Ma megfigyeltem, hogy próbálnak máshogy szólítani, ezen jót mosolyogtam. Azon meg még inkább, hogy mindezt egy csapásra elfelejtették, amikor felsoroltam nekik a vizsgakövetelményeket. Pontosabban amikor felírtam utolsó pontként a táblára: minden szót tudni. Ekkor az egész csoport egyszerre kiáltott fel: Andreaaaaa! És persze próbáltak rávenni arra, hogy gondoljam meg magam. Édesek voltak. De én meg hajthatatlan, mint mindig. :-)
Másik vicces dolog ma: az egyik diák óra végén odajött hozzám, hogy egy kollégámtól azt hallották, hogy én készíteni fogok gulyáslevest és palacsintát nekik. Tudni akarta, mikor is kerül erre sor. Vicces, nem tudom, ki értett félre kit, de valami gubanc van a dologban, az biztos. Mostanában nem tervez(t)em ilyet.
Egyébként jövő kedden lesz egy parti, ahol elbúcsúzunk a távozó külföldi kollégáktól és mindenki készít valamit, vagy visz italt, vagy előad valamit. Értelemszerűen ez utóbbi szóba sem jöhet nálam. Gondoltam, csinálok pogácsát és viszek unikumot. De a campus vezetője, Kyuchin professzor konkrétan megüzente, hogy gulyást szeretne enni. Mivel nagyon jó embernek tartom, aki nagyon odafigyel arra, hogy a külföldi tanárok jól érezzék itt magukat, nem tagadhatom meg a kérését. Úgyhogy a hétfő este nem éppen tesztjavítással fog telni, az biztos. Felcsapok szakácsnak. :-)
Másik vicces dolog ma: az egyik diák óra végén odajött hozzám, hogy egy kollégámtól azt hallották, hogy én készíteni fogok gulyáslevest és palacsintát nekik. Tudni akarta, mikor is kerül erre sor. Vicces, nem tudom, ki értett félre kit, de valami gubanc van a dologban, az biztos. Mostanában nem tervez(t)em ilyet.
Egyébként jövő kedden lesz egy parti, ahol elbúcsúzunk a távozó külföldi kollégáktól és mindenki készít valamit, vagy visz italt, vagy előad valamit. Értelemszerűen ez utóbbi szóba sem jöhet nálam. Gondoltam, csinálok pogácsát és viszek unikumot. De a campus vezetője, Kyuchin professzor konkrétan megüzente, hogy gulyást szeretne enni. Mivel nagyon jó embernek tartom, aki nagyon odafigyel arra, hogy a külföldi tanárok jól érezzék itt magukat, nem tagadhatom meg a kérését. Úgyhogy a hétfő este nem éppen tesztjavítással fog telni, az biztos. Felcsapok szakácsnak. :-)
10 hozzászólás:
A megszólítás tényleg fontos a koreaiaknak, a tiszteletet fejezik ki vele, ami a nyelvük egyik lényeges pontja.
Rokonok:
- az idősebb a fiatalt a nevén szólítja.
A fiatalabb az idősebbet a rokoni fok elnevezésével szólítja meg (fiú idősebb fiútestvére; anyai nagybácsi; idősebb (lánytestvér férje) sógor; másod-unoka nagybácsi). A koreai nyelvben nagyon részletesen élnek máig is a meglehetősen távoli rokoni kapcsolatokra vonatkozó elnevezések (ld. fent).
Ismerősök:
- fiatalabbnak: családnév + pozíció (Kim asszisztens - kim daeri)
- idősebbnek: családnév + pozíció + a tiszteletet kifejező "nim" szócska (Kim osztályvezető "nim" - kim pujangnim; Lee professzor úr lee kyosunim)
Ezért nehéz nekik koreaiul beszélő, de külföldi szervezetben nem koreai elnevezésű pozíciójú embert megszólítani (pl. a Pallos "tanácsadó úr" hangsor nehezen illeszthető be a koreai nyelvbe :-))
Ez érdekes volt.
De miért nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy Pallos "tanácsadó" nim?
Akkor minden megvan. :) Feltéve, ha idősebb vagy, ha jól értem. :)
Manócska, amúgy mennyi gulyáslevest fogsz főzni?
Jön a hétfő... :) (ezt nem ijesztgetés végett mondom, csak úgy megemlítettem)
A bulit áttették csütötökre, így van még egy kis időm. :-) Sajnos nem tudok sokat főzni, mert összesen 1 nagyobb fazekam van. :-) Kb. 2-3 literes. De nem levest főzök, hanem csak sima gulyást, az tartalmasabb, jó sűrű lesz. Meg lesz pogácsa, frissen sütött kenyér (ez a férjem alkotása), és szerintem csinálok körözöttet is. Gondolkodtam a palacsintán, de azt hiszem, ez már nem fog beleférni, mivel szerdán 6-ig az egyetemen vagyok, csütörtökön meg reggeltől kettőig. A többi kolléga is készít valamit, meg eleve lesz kaja, úgyhogy ez bőven elég lesz. Nem nekem kell etetnem mindenkit. Csak kis kóstóló lesz. Unikummal együtt. :-)
Pedig palancsinta nélkül már nem is igazi a pörkölt. :DDD
Persze ez csak humor akart lenni. Így is fantasztikus, hogy ennyi mindent készítetek. Biztosan finom lesz.
Kíváncsi leszek mit fognak hozzá szólni? Mármint az ízéhez. :)
De friss kenyérrel biztosan verhetetlen.
Nia!
Úgy értettem, a "tanácsadó", "sales manager", "director" stb. szavak nem természetesek a koreai szövegben, tehát ragokat hozzárakni is fura.
Kor: idegen tárgyalópartnerek nem kezdőkkel és nem nagyon alacsony rangúakkal szemben tiszteleti formákat használva beszélnek.
A kort most már értem. :) Köszönöm!
A másik helyzetben szerintem csak pont annyira nehéz ez nekik, mint nekünk. Vagyis más kultúrájú és nyelvű emberrel a saját "kultúrális szabályainktól" eltérően viselkedni. :) Miért is kellene külföldi szóhoz koreai ragot tenni?
Ahogy viszont Te - amikor koraiul beszélsz - biztos vagyok benne, hogy nem a magyar szabályokat használod (vagy az angolt), hanem a koreaia szabályokat.
Bármennyire is nehéz volt megtanulnod ezket. Tehát nem felejted el kitenni a nim szócskát és így tovább.
Amúgy egy édes jelenetet juttatott az eszembe, amikor egy szívemnek kedves német 7 éves kisfiú kedveskedni akart nekem, hogy jobban megértsem amit mond és válaszában magyar ragot használt, de német igéhez rakta. Így a válasza a kérdésemre ez volt:
- Ügerlégom!
(Azaz magyarra lefordítva: átgondolom. :D)
Figyelj Manócska!
Nem lehet ezekkel a magyaros koreai egyetemistákkal emailezni?
Egészen édik, hogy a mi nyelvünket tanulják.
vietnami nyelvben is benne van ez a rokoni fokozásos megszólítás :D Ezért is fordulhat elő, hogy valaki nagypapának szólít pedig igazából nem vagyok az, ez olyan rang :D
részletezni nem szeretném, mert nekem bogyolult, akkor is ha vietnami vagyok, mivel 3 évet éltem eddig vietnamban és 19-et Magyarországon, de idén hazajöttem tanulni :D
Én is írok blogot, de ez nem a reklám helye :D
off:ma találtam ide egy ázsia filmekkel foglalkozó blog által, törzsblog olvasód leszek :D
Nem a reklám helye, de azért leírhatnád ide a blogod elérhetőségét. Nem vesszük sértésnek. Én pl. szívesen belenéznék és vannak itt Ázsia mániások, ha jól sejtem. :-)
Megjegyzés küldése