2008. november 3.
Van az úgy, hogy az ember este elképzeli, hogy másnap mit vesz fel. Kitalálja, hogy melyik felső legyen, melyik szoknya, és ha elég sok ideje van, még a sálat, cipőt, táskát is elképzeli hozzá. Aztán jön a reggel: felveszi a blúzt, furcsán áll, felveszi a szoknyát, a kettő együtt egyenesen borzalmas. Próbálja megszokni, mert nincs jobb ötlete hirtelen, majd megkérdezi kedves férjét, mit gondol erről az összeállításról.
Mire a kedves férj - akinek lassan 15 évnyi tapasztalat azt diktálja, hogy ne mondjon semmi negatívat a másik kinézetére, súlyára, hajára vonatkozólag az ominózus liftes jelenet után, - bátortalan képet vág, majd halkan ezt a megjegyzést teszi: Hát... szerintem jó! De ezt az összeállítást a FLEX óra felvételére azért majd ne vedd fel!
Na, ekkor tudja igazán az ember, hogy itt az idő átöltözni.
Mire a kedves férj - akinek lassan 15 évnyi tapasztalat azt diktálja, hogy ne mondjon semmi negatívat a másik kinézetére, súlyára, hajára vonatkozólag az ominózus liftes jelenet után, - bátortalan képet vág, majd halkan ezt a megjegyzést teszi: Hát... szerintem jó! De ezt az összeállítást a FLEX óra felvételére azért majd ne vedd fel!
Na, ekkor tudja igazán az ember, hogy itt az idő átöltözni.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése