2008. december 27.
Akartam már korábban is boldog karácsonyt kívánni a rendszertelenül jelentkező blogom kitartó olvasóinak, el is kezdtem szép karácsonyi képet keresni hozzá, de valahogy elmaradt a dolog. Mint ahogy tulajdonképpen az idei karácsony is.Lehetne persze szépíteni a dolgot, de az az igazság, hogy 8-9000 km távolságra a családtól az egész nem az igazi. Nincsenek ajándékok a fa alatt, nincs véget nem érő nagy kajálás, idegeskedés, rohanás, utolsó percben csomagolás, és idén az ajándékvásárlás is csak részben valósult meg. Ilyen messzire kellett jönni ahhoz, hogy rájöjjek, tulajdonképpen én szeretem a karácsonyt.
Úgy, ahogy van, minden rossz dologgal együtt.
Persze idén az sem dobta fel a hangulatot, hogy 24-én és 25-én is dolgoznom kellett, mert a Samsung-tanfolyamon a diákjaim ezt tartották praktikusnak. Valószínűleg buddhisták. Azért vittem nekik karácsonyi édességcsomagot. A karácsony a szeretet és megbocsájtás ünnepe, még akkor is, ha Szentestén óravázlatokkal kell múlatnom az időt.
Mindenesetre az idei hajtás, vizsgáztatás, tesztjavítás közben végig tudtam, hogy mit akarok: egy gyönyörűen feldíszített lakást, illatos karácsonyfát, villogó fényekben pompázó erkélykorlátot, finom vacsorát, sok-sok hangos, vidám embert. Otthon, jövőre. Ezt várva tulajdonképpen jó ez így, ahogy most van.
Azért voltak, vannak vidám pillanatok idén is. Lássuk csak őket!
Például jó volt 3-4 estén át kis csokoládés csomagocskákat készíteni, hogy megajándékozzam vele minden diákomat és kollégámat.
Szegény elsőévesek most kaptak ilyet tőlem először (minden évben kapnak a diákok valamit), ezért rémesen megijedtek, hogy ez a búcsúajándékom a végleges hazautazás előtt. Ez is jó volt. Mármint látni a szemükben az aggodalmat. :-)
Fárasztó volt ugyan megírni 35 képeslapot kézzel, de annál nagyobb volt az öröm, amikor végre postára adtam őket. Persze késve, talán még meg sem érkeztek, de ha csak fele annyi örömöt okoznak majd, mint amennyit nekem, akkor már megérte.
És persze jó volt, amikor a diákjaim kedves, helytelen magyar mondatokkal teleírt képeslapjait olvasgattam. A búcsúzó negyedévesek szép ajándékaitól pedig teljesen elérzékenyültem.
Az otthonról kapott 3 karácsonyi csomag is vidámságot hozott. A nővérem és a barátaink komolyan feladták a leckét Istvánnak. Azért ne féltse senki, valahogy úrrá lesz a problémán. :-) Ami engem illet, a marcipánadagom júniusig biztosítva van.
Az István által készített karácsonyi vacsora pedig olyan jól sikerült, hogy komolyan fontolgatom, ezentúl ő készíti a fasírtszerű ételeket. Nyilvánvaló, hogy sokkal jobban megy neki a fűszerezés, mint nekem.
Tehát nem írom le teljesen az idei karácsonyt. Már csak azért sem, mert ha minden jól megy, lesz még egy balettelőadás, a Diótörő valamikor szilveszter környékén, és talán tudok sütni mézeskalácsot is, ha megérkezik otthonról a szegfűszeg. :-)
Ha nem is hosszan, de pillanatokra itt van velünk az ünnep. Ez is valami. Na és persze nem mindenkinek lehet ilyen aranyos rénszarvasa karácsonykor. Csak az bánt, hogy a nővérem "leugrónyulazta". Lehet, hogy megkapja jövő karácsonyra, bosszúból! :-))
Úgy, ahogy van, minden rossz dologgal együtt.
Persze idén az sem dobta fel a hangulatot, hogy 24-én és 25-én is dolgoznom kellett, mert a Samsung-tanfolyamon a diákjaim ezt tartották praktikusnak. Valószínűleg buddhisták. Azért vittem nekik karácsonyi édességcsomagot. A karácsony a szeretet és megbocsájtás ünnepe, még akkor is, ha Szentestén óravázlatokkal kell múlatnom az időt.
Mindenesetre az idei hajtás, vizsgáztatás, tesztjavítás közben végig tudtam, hogy mit akarok: egy gyönyörűen feldíszített lakást, illatos karácsonyfát, villogó fényekben pompázó erkélykorlátot, finom vacsorát, sok-sok hangos, vidám embert. Otthon, jövőre. Ezt várva tulajdonképpen jó ez így, ahogy most van.
Azért voltak, vannak vidám pillanatok idén is. Lássuk csak őket!
Például jó volt 3-4 estén át kis csokoládés csomagocskákat készíteni, hogy megajándékozzam vele minden diákomat és kollégámat.
Szegény elsőévesek most kaptak ilyet tőlem először (minden évben kapnak a diákok valamit), ezért rémesen megijedtek, hogy ez a búcsúajándékom a végleges hazautazás előtt. Ez is jó volt. Mármint látni a szemükben az aggodalmat. :-)
Fárasztó volt ugyan megírni 35 képeslapot kézzel, de annál nagyobb volt az öröm, amikor végre postára adtam őket. Persze késve, talán még meg sem érkeztek, de ha csak fele annyi örömöt okoznak majd, mint amennyit nekem, akkor már megérte.
És persze jó volt, amikor a diákjaim kedves, helytelen magyar mondatokkal teleírt képeslapjait olvasgattam. A búcsúzó negyedévesek szép ajándékaitól pedig teljesen elérzékenyültem.
Az otthonról kapott 3 karácsonyi csomag is vidámságot hozott. A nővérem és a barátaink komolyan feladták a leckét Istvánnak. Azért ne féltse senki, valahogy úrrá lesz a problémán. :-) Ami engem illet, a marcipánadagom júniusig biztosítva van.
Az István által készített karácsonyi vacsora pedig olyan jól sikerült, hogy komolyan fontolgatom, ezentúl ő készíti a fasírtszerű ételeket. Nyilvánvaló, hogy sokkal jobban megy neki a fűszerezés, mint nekem.
Tehát nem írom le teljesen az idei karácsonyt. Már csak azért sem, mert ha minden jól megy, lesz még egy balettelőadás, a Diótörő valamikor szilveszter környékén, és talán tudok sütni mézeskalácsot is, ha megérkezik otthonról a szegfűszeg. :-)
Ha nem is hosszan, de pillanatokra itt van velünk az ünnep. Ez is valami. Na és persze nem mindenkinek lehet ilyen aranyos rénszarvasa karácsonykor. Csak az bánt, hogy a nővérem "leugrónyulazta". Lehet, hogy megkapja jövő karácsonyra, bosszúból! :-))
9 hozzászólás:
Szia Manócska. Miért, nincs ott szekfűszeg? Ez fura. Mondjuk én utálom, de azért különös, hogy ott nem lehet kapni. Próbáld meg a bejglit. Lehet, hogy mák nincs, de dió biztos, hogy van, hiszen méndenféle ázsiai diófajták ismertek. Ha más nincs lehet kókuszos bejglit is sütni, kókuszreszelék biztos van ott is. Bár ezzel vigyázz, mert észbontóan nehéz süti. Tej, tojás, cukor tutira van Koreában is. Most még az élesztőt nem tudom. De biztos van az is. Ha más nincs, kérsz Magyarországról és kovászt készítesz belőle, akkor sokáig tart. Szia
Mármint, hogy bejglit! Igazi pasi! Mivel hogy igazi macerás süti ez is :-)))
Na és biztos az, hogy a marcipánok több hónapig kitartanak majd?:DDDD
Szia!!!
Jujj. A nevem lemaradt.
Lea
Ugyan Lea, a bejgli egyáltalán nem macerás. Egyszerű kelt tészta, meg töltelék. Ugyan, messze van ez a macerás csemegéktől.
A bejglivel csak egy gondom van. Nekem annyira nem jön be. Egy-két szelet karácsonykor és kész. Itt mák nincs, a dió meg nagyon drága és nincs igazán íze sem. Szóval ez a süti még csak fel sem merült bennem. Mézeskalács! Az lesz ám az igazi kihívás. :-) És az olyan szép (tud lenni). Még soha nem csináltam, úgyhogy kicsit tartok tőle. Ha a továbbiakban mélyen hallgatok majd róla, akkor kérlek Titeket, ne nagyon bolygassátok a dolgot. :-))
Egyébként most csütörtökig dolgozom (igen-igen szilveszterkor és január elsején is), szóval csak hétvégén várható "valami" ebben a témában.
Kedves Martalóc! Nekem "kihívás" a bejgli készítése! :-((( Tudod, mint szokták mondani: én "inyenc" vagyok. Inkább csak egy-két falat legyen alőttem, de az igazán legyen nagyon-nagyon finom. Az én ízlésem szerint egy bejgli főleg "csak" töltelékből éálljon!:-))Voltak ezirányú próbálkozásaim! De, mivel rájöttem, hogy az sem mindegy, hogy a tetejét mivel és hányszor és hány perc és hőfokon történő pihentetés után kenem meg... :-(((( /Addig jutottam, hogy 1 tojássárgája + 2 tojásfehérje, kétszer megkenve, hűvös helyen pihentetve közben és utána..../ naszóvalhááááát....:-(((( hát szerintem ezért macerás a bejgli sütése /és még a leírásban el sem jutottam a sütésig!!! :DDDD/
Lea :-))
Kedves Manócska!
Mézeskalács???? Háááát! Megtudlakérteni!!:DDD
Nekem: mézeskalács = bejgli :DDDD
Szóval, megértelek és nagyon csendben leszek.:-)))
Egyébként én is csak 1-2 szeletet eszek belőlük és pár hétig odase...:DD
De, ha sikerül?? Én szorítok! És együtt érzek Veled :-))
Lea
A szegfűszegem nem akar megérkezni. Már több mint két hete utazik. Így még nem vágtam bele a nagy sütésbe, de talán jobb is így. Később jön a csalódás. :-))
Talán majd hétvégén.
these things surprise us :))
Naon finom volt a cukik <3333
Megjegyzés küldése