2009. február 22.
Alapvetően hűséges vagyok a karóráimhoz, de szingapúri, utolsó esténken majdnem elcsábultam, és vettem magamnak egy új órát. Aztán mégsem. A mostani órám egy fekete bőrszíjas Certina, amit kifejezetten azért kértem ajándékba a férjemtől, mert hasonlított az előtte 10 évig használt Juta órámhoz. Ezt az órát nagyon szeretem a mindennapokban, csak akkor okoz gondot, amikor elegánsabb ruhát kell felvenni. A fekete szíj, és a kicsit fiús óra egyáltalán nem mutat jól ilyenkor.
Épp ezért egy ideje nézegetem már az órákat. Nem rendszeresen, nem módszeresen, csak éppen a kirakatokban, reptereken vagy ha a városban sétálok. Egészen Szingapúrig azonban, nem találtam olyan órát, ami megfelelt volna az elképzeléseimnek, amelyek a következők:
-fontos az ár (kb. 30-40 ezer forint maximum)
-fontos, hogy azért kicsit márkás legyen (szerencsére nem vagyok Gucci, Cartier, Rolex imádó)
-elegánsnak kell lennie, de nem túl nagynak, nem túl kicsinek
-szép fémszíjat akarok, nem túl széleset, de nem is egészen vékonyat
-ezüst árnyalatú órát akarok, mivel fehérarany ékszereket viselek
-ne legyen szabályos téglalap alakú, vagy négyzet, mert azt az István nem szereti :-)
-azért ne csak szép legyen, hanem könnyen leolvasható is és kényelmes
Valami ilyesmi, hogy kép is legyen róla:-fontos az ár (kb. 30-40 ezer forint maximum)
-fontos, hogy azért kicsit márkás legyen (szerencsére nem vagyok Gucci, Cartier, Rolex imádó)
-elegánsnak kell lennie, de nem túl nagynak, nem túl kicsinek
-szép fémszíjat akarok, nem túl széleset, de nem is egészen vékonyat
-ezüst árnyalatú órát akarok, mivel fehérarany ékszereket viselek
-ne legyen szabályos téglalap alakú, vagy négyzet, mert azt az István nem szereti :-)
-azért ne csak szép legyen, hanem könnyen leolvasható is és kényelmes

Annyira akartam ezt az órát, hogy elkezdtem győzködni magam, hogy így is jó, és talán a csuklóm is fog vastagodni kicsit az évek során. Végül beláttam, hogy ez hülyeség. Az utóbbi években csak a csípőm, a combom és a hasam lett nagyobb, a felsőtestem maradt olyan, amilyen már 20 éve. Ez persze jó dolog, csak éppen ott és akkor szerettem volna egy kicsivel nagyobb kezet magamnak. Azóta pedig még inkább keresem a nekem való órát. Most már tényleg szeretnék magamnak egy elegáns darabot. Mondjuk névnapomra. :-)
Ez nem megrendelés akar lenni. :-) Csak úgy kedvem volt elpanaszolni. Azért ne aggódjatok! A sikertelen óravásárlás után három új blúzzal megvigasztaltam magam.
5 hozzászólás:
E két bejegyzés kicsit olyan, mint egy reklám. :)
Megmondom, hogy velem mi az ábra. Én is vettem kb. 5 éve egy órát. Nagyon jó. Az ezt megelőző 11-12 évig szolgált, az is jó volt. Ez az ötéves óra ha jól emlékszem 2 ezer forintba került, nem tudom mi a márkája. Szép és elégedett vagyok vele, a bőrpántját néha cserélni kell, meg persze az elemet is benne. Sajnos számomra a fémpánt nem megfelelő, mert lenyúzza a karomat borító szörzetet.
Nagyon szép ez az óra!
Ha hazajöttök,érdemes lenne felkeresni a Lurdy házat,mert a földszintjén van pár órás,akiknél találhatsz esetleg magadnak megfelelőt,nagyon szép óráik vannak,s nagyon normális áron.Amolyan karkötő-karperec órák,vagy mi:-)
En is kerestem az utobbi idoben orat magamnak, majd a tavalyi szuletesnapomra kaptam ezt a ferjemtol.
http://shopping.msn.com/specs/fossil-watch-brown-dial-wood-es1764/itemid701578380/?itemtext=itemname:fossil-watch-brown-dial-wood-es1764&fulldesc=1
Korabban is volt mar Fossil oram, naluk sok erdekes es egyedi orat lattam mindig. Mivel en szeretem a natur szineket, igy ez a fa szinu szij nagyon jol megy a dolgaimhoz es az ekszereim nekem is ezust vagy feher arany. :) Raadasul a szij kis darabjai levehetok, igy alakithatok a csuklodhoz.
Ha van nalatok is Fossil, nezd meg oket, hatha talalsz valami neked tetszot. :)
Martalóc! Nem kétlem, hogy a 2000 forintos óra is ugyanolyan jól mutatja az időt, mint a többi. De biztosan Neked is vannak olyan dolgaid, amelyek ugyan nem annyira létfontosságúak, csak éppen szereted birtokolni őket. Afféle mániák... Tudod, ettől vagyunk emberek, hogy vannak tárgyaink, amelyekre nincs ugyan égetően szükségünk, csak szeretjük magunknak tudni őket.
Mellesleg egyik kedvenc Shakespeare idézetem éppen ezzel kapcsolatos, Lear király mondja, amikor a lányai (akiknek mindenét odaadta) elveszik tőle a katonáit, mondván, mi szüksége van neki arra.
"Ne szóljatok szükségről. A legalja
Koldús is, bár teng, bír fölöslegest.
Ha természetnek többet, mint mire
Szüksége van, nem adsz, az emberélet
Az állatéval egy értékü lesz."
Röviden ennyi.
Szóval ez egy nagyon találó idézet, szerintem. Lear ide, Lear oda, továbbra is szeretnék egy szép órát. Csak úgy.
Lányok! Nektek pedig köszönöm az ötleteket! :-)
Kedves Manócska. Látom benyomást gyakorolt rád a beírásom. Igazán nem gondoltam, hogy életem eme részének lejegyzése érdekelni fog.
Másrészt az állatok körében is jellemző a haszontalanságok gyűjtése, gondolj a szarkákra. A katonák esete pedig igazán más, hiszen azok sokmindenre jók lehetnek, pl. lehet velük sáncokat készítettni, esetleg csatornát ásatni, stb. Gondolj pl. Nagy Károlyra!
Megjegyzés küldése