magyarázat(ok)

2007. április 29.

Mindig irigyeltem a koreaiakat azért, amiért képesek bárhol, bármilyen körülmények között elaludni. Amint felszállnak a buszra, metróra, rögtön álomba merülnek (ha éppen nem sms-eznek, tévét néznek, zenét hallgatnak vagy telefonálnak), majd a célállomásuk előtt kinyitják a szemüket, és már szállnak is le. Alvás közben elég viccesek, mert ide-oda dőlnek, és rendszerint egymást tartva alszanak. Néhányukat én is tartottam már, főleg a tanári buszon. Az azért nem volt annyira vicces. :-)

Nekem ez a "bárholalvás" egyáltalán nem ment kezdetben. Mostanában viszont már egész szépen fejlődöm. A buszon időnként mély álomba tudok merülni, igaz, ez is csak azóta jellemző, amióta megérkezett a "segítség", aki a vállát adja kölcsön mindehhez. :-)
Mindeddig nem értettem, miért megy ez nekik jobban, mint nekem.
De olvasmányaim során megvilágosodtam. A magyarázat egészen a csecsemőkorban keresendő. Állítólag...
A koreai kisbabákat ugyanis az anyák nem az ölükben hordják, mint az európai nők, hanem a hátukon, egy kendőben. Ez a mód a babákat kissé passzívvá teszi, megtanulnak egy kismacskához hasonlóan hozzásimulni bárkinek a hátához, aki viszi őket. Akit így hordanak, felnőve képes lesz bárhol és bárhogyan elaludni.

Nos, az egyik magyarázat ez. Gondolom, az iszonyatosan nagy távolságok is erősen késztetik őket minderre. Magyarországon a metrón nem érdemes elaludni, hiszen csak nagyon rövid ideig megy. (És persze nem is ajánlott...)
De itt, Koreában órákat utaznak az emberek reggel-este. Késő fekszenek, korán kelnek. Valamikor nekik is kell pihenni. Talán csak ezért ilyen ügyesek.
Akármi is a magyarázat, néhány fotót beteszek a háton hordott gyerekekről, mert aranyosak, és érdekesek lehetnek azoknak, akik még nem jártak errefelé. Alvó koreai felnőttekről fotók talán majd később... :-)